A masszázs története

A kéz gyógyító erejének ismerete egyidős az emberiséggel.A masszázst az emberiség valószínűleg már az ősidőkben is alkalmazta.Ismeretes, hogy egyes állatok a fájdalmas testrészeket nyomogatják, dörzsölgetik, s ezek a műveletek primitív masszázsfogásoknak is felfoghatók.Ezeket az ösztönös fogásokat feltehetőleg a történelem előtti idők embere is alkalmazta és később már tudatosan finomította.A masszázs eljárásokat a primitív, kezdetleges kultúrszinvonalon élő népeknél mindenütt láthatjuk.

A hosszú egészséges élet több ezer éves indiai tudományában, az ayurvedában a masszázs azok között a kezelési módok között szerepel, amelyek aktiválják a szervezet öngyógyító energiáit, mély ellazulást eredményeznek, és megszabadítják a szervezetet a felhalmozódott méreganyagoktól.A kínai orvoslásban szintén régi hagyományokra tekint vissza a masszázs a betegségek megelőzésében és kezelésében.Egyik fajtája az akupresszúra az ayervédikus masszázs mellett a legősibb masszázstechnikák egyike.A masszázsról az első írásos emlékek i.e. 2698-ból Kínából származik.Az első leírásokban  masszázs hatásai és a kezelések menete is megtalálhatók.

Az ókorban a masszázst Japánban piaci mesterségként vakok végezték, használták a perzsák, babilóniak, egyiptomiak is. Európában a Görögországban használták először, Egyiptomból és Közép-Keletről vették át.Hozzátartozott a görögök általános testkultúrájához. Alkalmazták sportolás előtt és után, a gyógyításban, fürdőzést követően, testi-lelki panaszok terápiás kezelésekor. Hyppokrates ( i.e. 460-377 ) szerint a dörzsölés olyan műfogás, melyet minden orvosnak ismernie kellene.

Későbbi időszakból Galenus ( i.u. 120-201 ) görög-római orvos számos masszázsfogásról és azok alkalmazási területeiről is írt. A Római Birodalom bukása után a középkorban a természettudományok hanyatlásnak indultak, Európában a masszázs feledésbe merült.

Európában a masszázst az 1500-as évektől kezdték gyógyító céllal használni. A XVll-XVlll. században franciák, angolok, németek is alkalmazták.A XlX. század elején Henrik Ling vívómester Stokholmban megteremtette az alapját a svéd tornának és masszázsnak. Amit ma svéd masszázsnak nevezünk azt Mezger amszterdami orvostól tudjuk, aki Ling tanítványa volt, 1867-ben jelent meg könyve, ami a masszázsról az első komoly összefoglaló munka, mely révén a masszázs ismét nagy tekintélyt vívott ki magának. A terápiák nagy sikere miatt a görög- római kúltúrális hagyományokban gyökerező klasszikus masszázs a század vége felé az orvosi kezelések egyik lényeges részévé vált.

Kirchberg 1926-ban megjelent könyvében összegezte a masszázzsal elért tudományos és gyakorlati eredményeket.                 A svéd masszázs mellett immáron számos egyéb masszázs típus vált ismerté, melyek részben távol- keleti hagyományokból maradtak ránk pl. thai masszázs, vagy nyugati orvosok és gyógymasszőrök tapasztalataira, ismereteire épülnek, mint a kötőszöveti masszázs és a reflexológia.

A masszázs hatásai

Megállapíthatjuk, hogy valamennyi masszázstechnikára az a feladat hárul, hogy a szervezet felborult egyensúlyi állapotát helyreállítsa, öngyógyító folyamatait aktiválja.Pozitív hatása nemcsak a felnőttek, hanem a csecsemők és gyermekek számára is rendkívűl előnyös. A masszázs az emberiség gyógyító eljárásainak egyik legősibb módja.Masszázs közben olyan élettani hatások keletkeznek, amik hasonlók az erősebb testmozgás, sportolás közben a szervezetben létrejövő hatásokhoz.Különösen jótékony hatású a hétköznapokban, egy-egy hajszás nap után, illetve a munkahelyi szünetekben.

-Csökkenti a streszt

-Életenergiával tölti fel a szervezetet

-A masszázs gyógyító eljárás, az egész szervezetre erőteljes hatást gyakorol

-A masszázs természetes nyugtató, illetve serkentőszer, a test,a lélek és az elme számára egyaránt

-Szépítőszerként is használható, rendszeres alkalmazásával kisimulnak ráncaink, arcunk nyugodtá, pihenté válik

-A hason , fenéken és a combon rendszeresen végzett speciális masszázs a kötőszövet és a bőr vérellátásának fokozásával feszesebbé teszi ezeket a problémás területeket

-A masszázs szabályozza az izmok feszültségét, a feszült izmok ellazulnak, az ernyedt izom új erőre kap

-Csökkenti az izomfájdalmat

-A rendszeres masszázs rugalmassá teszi az izmokat és megőrzi az izületek hajlékonyságát, sportolás előtt csökkenti a sérülésveszélyt, utána segíti a fáradt izomzat regenerálódàsàt

-Nyugtatja az idegeket

-Fokozza a vérellátást, javul sejtek oxigén és tápanyag ellátása, fokozódik a testhőmérséklet

-Javul a nyirokkeringés, a lerakódott salak és méreganyag elszállítása

-Az anyagcsere és a vizeletkiválasztás fokozódik, szabaddá vállnak a légutak

-Javul az immunrendszer

A masszázs javallatai

-Elsősorban az izomzat erejének, anyagcseréjének, rugalmasságának fokozására

-Stresszoldás, relaxálás céljából

-Sportolás előtt, és után is javasolt

-Kozmetikai kezeléseknél

-Mozgásszervi betegségek kezelésére

-Degeneratív elváltozások kezelésél, melynél az izomzat erejét növelni kell

-Fájdalmas myalgiák kezelésére

-Ödémák felszívódásának elősegítésére

-Vérkeringési zavarokban

A masszázs ellenjavallatai

-Minden akut, gyulladásos állapot

-Lázas állapot

-Kiterjedt nedvező, fekélyes, gennyes elváltozás a bőrön

-Minden fertőző betegség esetén

-Rosszindulatú daganatok

-Közvetlenül műtét után

-Akut vénás betegségek, trombózis, vénák gyulladásos betegsége

-Izületi instabilitás

-Előrehaladott csontritkulás

-Csont, izületi, izomsérülések, rándulások, ficamok heveny szakaszában

-Legyengült, leromlott egészségi állapotú betegnél